Főmenü:
Nem kell tökéletesnek lenni, legyél "elég jó"!
Elsőre talán furcsán hangzik, mert ha az anyaságról van szó, mindenki tökéletes szeretne lenni. Szeretnénk a világon mindent megadni a babánknak, mert kiszolgáltatott, mert szeretjük, mert a miénk. Ez így is van rendjén, ezt hívjuk talán anyai ösztönnek. De amikor megszületik a gyerek, kénytelenek vagyunk szembesülni a valósággal, hogy nem vagyunk mindenhatók, éppen ezért nem lehetünk tökéletesek sem... BŐVEBBEN
El lehet-
Talán mindenki emlékszik rá, amikor először kapta azt a tanácsot a pár hetes újszülött „nevelésére” vonatkozóan, hogy „ne legyen állandóan ölben”, „ne szórakoztasd, legyen el kicsit magában is”. De miért kéne félni az elkényeztetéstől, miért kéne már az első évben feltétlen az önállóságra nevelni egy csecsemőt? BŐVEBBEN

Mutass neki jó példát!
A gyerekek már egész kicsi kortól utánzással tanulnak. Lemásolják egy-
A szobatisztaságról
Kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy náluk bizony simán ment a szobatisztaságra szoktatás. Később persze megszépülnek az emlékek, de valljuk be, általában ez egy macerás, sok türelmet igénylő, lassú folyamat eredménye... Viszont megéri türelmesnek lenni, mert sok későbbi problémát előzhetünk meg vele. BŐVEBBEN
Testvérféltékenység a gyakorlatban
A testvérféltékenység szinte minden többgyerekes családban ismerős probléma. Egy gyerek számára a trónfosztás általában az élet első nagy krízishelyzete. Egy tökéletes, énközpontú világba, gyakran teljesen váratlanul belecsöppen egy másik emberke, aki hirtelen sokkal érdekesebb lesz mindenki számára. BŐVEBBEN